A Fehér Ház új intézkedéseket vezet be az amerikai atomenergia-ipar támogatására, melyek célja a szén-dioxid-mentes energiatermelés elősegítése és a versenyképesség növelése. A Biden-adminisztráció intézkedéscsomagja a biztonsági költségek csökkentését és az építési kihívások kezelését célozza, miközben figyelembe veszi a radioaktív hulladékkezelés problémáját és az emberi egészségre való potenciális kockázatokat. Az új nukleáris intézkedési tervbe a hadsereget is bevonják.
A Politico arról ír, hogy a Demokrata Párt felsővezetése "ki van borulva" azon, hogy Joe Biden hivatalban lévő elnök óriási vereséget szenvedhet elődjével, egyben 2020-as riválisával, Donald Trump republikánus politikussal szemben. Az újság úgy fogalmaz a párton belüli helyzetről, hogy "közel öt hónappal a választások előtt az aggodalom kézzelfogható ijedtséggé változott több mint egy tucat pártvezető és tisztviselő szerint."
Izraeli források arról számoltak be, hogy a libanoni iszlamista terrorszervezetként jegyzett Hezbollah a jövőben sem tervezi visszafogni magát Izrael határán. Vannak Jeruzsálem számára ennél is ijesztőbb jelek.
A héten Ománban két magas rangú amerikai tisztviselő, Brett McGurk és Abram Paley iráni vezetőkkel találkozott, akikkel elsősorban a Közel-Keleten tapasztalható általános feszültség enyhítéséről tárgyaltak - jelentette az Axios.
Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.
Az Egyesült Államok képviselőháza csütörtökön elfogadott egy törvényjavaslatot, amely arra kötelezné Joe Biden amerikai elnököt, hogy zavartalanul szállítsa a fegyvereket Izraelnek. A főleg republikánusok és néhány demokrata által átvitt tervezet szembemegy Biden döntésével, miszerint elhalasztott egyes Jeruzsálembe tartó légibomba-szállítmányokat. Eközben a Fehér Ház egymilliárd dolláros izraeli katonai csomagról döntött nemrég, a két állam közötti szövetséget aláhúzandó.
Több mint 1 milliárd dollár értékű fegyvereket tervez küldeni a Fehér Ház Izraelnek, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya pár napja még a Rafah elleni invázió miatt a fegyverszállítások leállításáról beszélt - közölte a BBC.
Aggódik a Fehér Ház amiatt, hogy az orosz haderő túlságosan nagy ütemben tör előre Ukrajnában, még most is, hogy elkezdtek ismét érkezni az országba a nyugati fegyverszállítmányok - számolt be a New York Times.
Az egész világ számára nyilvánvaló, hogy Peking egyre hangsúlyosabban tekint a kínai haderő fejlesztésére, ezért évről évre nagyobb összeget fordítanak a fegyverkezésre. Egy amerikai elemzőház, az American Enterprise Institute tanulmánya szerint viszont minden eddigi szám téves.
Ha Oroszország kormánya nem akarja, hogy orosz katonák haljanak meg a NATO fegyverei miatt, vonják ki őket Ukrajna területéről - idézi John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivőt az Ukrainszka Pravda.
Donald Trump, ha újra elnök lesz, a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe - számolt be a Telegraph.
Két friss közvélemény-kutatás szerint Donald Trump most lemaradásban van Joe Biden hivatalban lévő elnökkel szemben, a verseny mindenesetre továbbra is szoros - írja a Newsweek.
Joe Biden amerikai elnök egy adománygyűjtő kampányeseményen tartott beszédében Kínával és Oroszországgal egy mondatban említett két szoros amerikai szövetségest, Indiát és Japánt is, amiért egyik ország sem látja szívesen a bevándorlókat.
Joe Biden amerikai elnök tegnap a Fehér Házból intézett beszédében reagált az Egyesült Államok egyetemi kampuszain végigsöprő, gázai háború elleni, palesztinpárti tüntetésekre. A demokrata politikus erősen kritizálta azokat a résztvevőket, akik erőszakosan vagy káoszt szítva lépnek fel, noha kiemelte a békés demonstrációhoz és véleménynyilvánításhoz való jogot.
Az Egyesült Államok képviselőháza április 20-án hosszas huzavona után megszavazta a 2023 őszén előkészített katonai segélyszállítmányt, amely világ több részébe fog fegyvereket juttatni. A legnagyobb figyelmet egyértelműen az Ukrajnának szánt csomag kapta, viszont emiatt jóval kisebb rivaldafényt kapnak más területek, így az indo-csendes-óceáni térség is. Cikkükben most annak járunk utána, hogy pontosan mire is jut még plusz forrás ezzel Kína közvetlen közelében.
Antigua és Barbuda, egy a világ jelentős részén alig ismert karibi turistaparadicsom, amely most mégis a globális geopolitikai vetélkedés egyik középpontjába kerülhet. A régió évszázadokon át megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, ám Kína megjelenése megváltoztatta az erőviszonyokat. Peking tevékenysége még nem lépte át a vörös vonalat Washingtonnál, de egyre többen gyanakodnak arra, hogy a keleti nagyhatalom egyáltalán nem csak a gazdasági súlyát akarja növelni Amerika közvetlen szomszédságában.
Irán nem küldött figyelmeztetést az Egyesült Államoknak az Izrael elleni katonai akció időkeretéről vagy lehetséges célpontjairól - közölte a Fehér Ház hétfőn.
Az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi és technológiai együttműködés elmélyítését ígérte Joe Biden amerikai elnök szerdán, amikor Washingtonban fogadta Kisida Fumio japán miniszterelnököt.
Az AP beszámolója szerint Joe Biden amerikai elnök lemaradhat a szavazólapokról Ohióban, hacsak az állam republikánus többségű törvényhozása nem menti fel a bejelentési határidő alól, vagy a Demokrata Párt nem hozza előre a konvencióját - közölte az állam választásait felügyelő hivatal.
